Részlet

Sziasztok!!

Ezer milló bocsánat, de nem lettem kész :/ 

Viszont kárpótlásul hoztam egy rövidke részletet!!:)

"- Én ezt nem értem, engem mindenki bír. – szólalt meg hirtelen Dave. Észre se vettem, hogy még itt van, látszólag bántotta a dolog.
- Tudod, szerintem ez cseppet sem igaz, vagyis csak félig. – elegyedtem vele szóba ma már másodszor, érdekes.
- Figyelek, mert fogalmam sincs, mit tudsz amit én nem.
- Sok mindent, de most nem ez a lényeg. – láttam, hogy elfintorodik, de jó kedvemben voltam úgyhogy folytattam. – Az úgy nevezett haverjaid 90%-a nem téged az embert, hanem a sztárt „bírják”. A maradék 10% aki a TE barátod volt, azt sikeresen elüldözted magad mellől, hiszen a menőknek, sok, de nem igaz barátjuk van általában és ebbe te is bele tartozol. – nyögtem ki egy szuszra. Vártam egy kicsit, de nem reagált, csak bambán nézett maga elé, látszólag gondolkozott (ami igen ritka). Idő közben elkészült a limonádém és visszaindultam a társaságunkhoz. Szó szerint megrohamoztak és persze hálásak voltak amiért, gondoltam rájuk. Mivel nekem kezdett fájni a lábam ( hivatalosan is utálom a gipszet!!!) így cseréltem Ninával aki eddig a füzetébe firkálgatott.
- Megnézhetem? – néztem rá boci szemekkel. Kicsit tétovázott végül odaadta nekem a füzetet. Oké, visszavonom kifejezetten nem firkálgatott! Hanem alkotott, nem is akárhogy elképesztően szép, sőt gyönyörű ruhákat rajzolt. Ráadásul tiszta ötletesek voltak, még soha nem láttam ehhez hasonlókat, de nagyon tetszettek.
Vidáman néztem a többiek játékát. Egyszer körbenéztem és amikor a pulthoz értem Dave már nem volt ott, nem mintha hiányozna, csak elszántnak tűnt, mindegy.
- Mia, gyere, mert még így is csúfosan vesztésre állunk! – kérlelt Amanda. Nem kellet kétszer mondani. A végére egész jól belejöttem, annyira, hogy 1-szer taroltam is. Természetesen Mike szerint tuti csaltam, de végül is éljeneztek egy darabig.
 Este 10-kor értem haza, hulla fáradtan. Köszöntem anyunak aki épp olvasott valamit. Gyorsan lefürödtem és egy hosszú és fárasztó nap után pillanatok alatt elnyomott az álom."